Tokaj (németül: Tokey, latinul: Tokaeum) észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja. A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.

Fekvése, földrajza

A Taktaköz keleti peremén, a megye székhelyétől, Miskolctól mintegy 54 kilométerre keletre helyezkedik el, a Tokaji borvidéken, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott, hiszen itt volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokajihoz mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. A két folyó találkozásától északra elterülő Bodrogzug vadregényes vízivilága a Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 38-as főút, ezen érhető el Szerencs és Nyíregyháza térsége felől is. Bodrogkeresztúrral a 3838-as út, Taktabájjal a 3619-es út, a Taktaköz más kisebb településeivel pedig a 3621-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Mezőzombor–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tokaj vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 36 308-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson InterCity járatok is megállnak.

A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.

A közúti Tisza-híd

A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze. Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.

A város megközelítésében szerepet játszik a vízi közlekedés is – sok tiszai vízitúra-útvonalnak van Tokajban a kezdő-vagy végpontja, illetve pihenőhelye –, ezzel függ össze, hogy itt létesült a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.

Történelem

Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, mely a tokaji hegy tövében a Bodrog és Tisza összefolyásánál elterül.[10] Ezen helyen épített Tarcal vezér a honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvarnak” nevezett.

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említi ismert, írott forrás, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Majd (talán) 1074-ben említik, amidőn Salamon király a kemeji csata után Cothoydnál menekült át a Tiszán, amely nevet sok történetíró Tokajnak véli.

A földvára a tatárjárás során elpusztult.

Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.